ÓBUDA BLOG TÉVES HATÁRJÁRÁSOK CÁFOLATA

Köszöntöm a kedves olvasót! Az ŐSBUDA BLOG ebben a részében a különböző tudományágak segítségével alapjaiban cáfolom az Óbudai határjárások eddigi téves azonosításait. Segítségül hívom a hidrológia, térképészet és geomorfológia legújabb eredményeit. Tartalmas időtöltést kívánok!

Óbuda várai a középkorban

Az 1355. határjárás azonosítások kiindulópontja már eleve hibás, ugyanis a Duna fő medre akkoriban a nyugati hegyek aljában volt, a másik ága pedig Dunakeszinél az óceánárokban.

Forrás: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.

Ezért keltek át a Pannónia,  mármint a Duna jobb oldalán található főváros elfoglalását tervező csapatok a Mogeri réveken. Hogy is hívták Árpádék a szigetet ahová bevonultak? Nagy sziget! A képen pontosan ezt láthatjuk.

ANONYMUS Gesta Hungarorum:

"Árpád vezér...azon tájról, hogy most Budrug vára vagyon, a Duna mellett vonult a nagy szigetig és

táborba szálla a sziget mellett. És Árpád vezér és nemesei bémenvén a szigetbe s azon hely termékenységét s bújaságát s a Duna vizeinek erősségét látván, a helyet kimondhatatlanul megszerették és elhatározták, hogy az fejedelmi sziget legyen, s hogy ott minden nemes személynek tulajdon udvara és tanyája legyen. S Árpád vezér mindjárt mestereket hozatván, derék fejedelmi lakokat csináltata és a hosszú útban megfáradt valamennyi lovát ide bevitetvén, itt parancsolá legeltetni s lovászainak mesterül rendele egy Sepel (Csepel) nevezetű igen értelmes kun embert, azért is Sepel lovászmesternek ott tartózkodása miatt nevezték azon szigetet Sepel nevéről mind mai napig. Árpád vezér és nemesei pedig ott maradának férfi és nő cselédeikkel együtt békében és hatalmasan április havától november haváig. S ott hagyván nejeiket és a szigetből közakarattal kiindulván, elhatározták, hogy túl a Dunára menjenek és Pannonia földjét hódítsák meg és a karauthánok ellen hadat indítsanak (Cap. XLIV.)...

Az 1355. határjárás azonosítások kiindulópontja már eleve hibás, ugyanis a Duna fő medre akkoriban a nyugati hegyek aljában volt, a másik ága pedig Dunakeszinél az óceánárokban.

Forrás: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.